2013. július 19., péntek

VALENTINO HAUTE COUTURE FALL/WINTER 2013-14

Úgy érzem, megtaláltam a kedvenc divatházamat. Eddig legfőképpen a Chanel legújabb kollekcióit és azokat promotáló anyagait kísértem figyelemmel. Ma azonban láttam egy képrészletet egy meseszép fehér Valentino ruháról, aminek következménye az volt, hogy felmentem a divatház hivatalos nemzetközi oldalára, és megnéztem a 2013 és 2014 őszi-téli Haute Couture-ját. Lehet hogy nagy szégyen, de ezutóbbi szóösszetétel eddig számomra ismeretlen volt. Persze láttam kiírva sok helyen, de sosem néztem utána, nem különösebben keltette fel az érdeklődésemet. Hasonló ilyesféle tudással nem rendelkező személyeknek kifejteném jelentését, ami magas színvonalú, egyedi ruhakészítést jelent, a jelenkori Franciaországban mindössze bizonyos jól meghatározott követelményeknek megfelelő divatházak használhatnak.
Visszakanyarodva; megnéztem az idei őszi-téli kollekció bemutatóját - megemlítendő, hogy egyik nagy magyar büszkeségünk, Axente Vanessa is a kifutón lépkedett -, és egyszerűen megihletődtem. Olyan volt, mintha beléptem volna egy templomba, de egyben az utca zaja kellemességével együtt is beszökött volna a rózsaablakokon. Teljes kép festődött elém - de nem az, amit fizikailag, valósan láttam, hanem ahogy egy korábbi korban, hidegben, viszonylag késői, késődélutáni órán az idősek fiatalokkal együtt a templomba lépdelnek az az előtt lévő tágas térről befelé. Barokk elemeket véltem felfedezni a kúszó virágmintákban, díszekben, színekben, szabásmintákban. Megragad egy számomra igen jelentős dolgot; a nagyobb fazonokat szűk darabokkal vagy részletekkel kompenzálja, a nagy minták nem irritálóan harsognak, színekben pedig egy roppant kellemes, amolyan barna, szürke, fekete, és néha beszökve bordót vagy élénkpirosat is alkalmaz a világmárka. Eszméletlenül tetszett, hogy tudták, mit helyezzenek középpontba, látszik a logika a kivitelezésben, merthogy a ruhákra figyelt a közönség, nem olyan érzésem volt, mintha összetákolt hacukák lettek volna ráillesztve a modellekre. A hajviseletet is megemlítendőnek tartom, egyszerű volt, nem vonta el a figyelmet az adott modell viselte ruhadarabról, inkább egyféle bájt kölcsönözött, kiemelte, elősegítette azt a romantikus érzést. A bemutató végig egy témán belül mozgott, mégis rengeteg szálat mozgatva, ezért nem vált unalmassá, hanem mindvégig érdekes volt. Kézzelfogható hitelesség árad a ruhák és kiegészítőik látványából, elvarázsolt.




















(A fotók a Tumblr-ről származnak)


Remélem, a  képminőség nem zavaró a ruhák csodálását illetően,
Adél

2 megjegyzés:

  1. Gyönyörűek a ruhák, hol egyszerűségükben, hol különlegességükben, a haj és smink finoman keretbe foglalta az egész kollekciót. Nagyon szépen írtál róla, most nekem is hasonló érzésem van, ha ránézek. A bordó bársony felsőrész meg egyszerűen szemet gyönyörködtető. xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Te is nagyon jól körülírtad, köszönöm :) A szavak csak simán ömlöttek belőlem, mert annyi gondolat horgonyzott le a fejemben, hogy szinte gondolkodnom sem kellett! Adél x

      Törlés