adeldivat

Dramatic

21:23



Régebben arról álmodoztam, hogy modell leszek. Körülbelül gimi elején jutott először eszembe ez a gondolat, amikor is ideális korban lettem volna ezen pálya elsajátítására. Sose volt bajom az alakommal, mégis, tisztán láttam, hogy én combom nem az a tipikus modellvastagság. Ámultam és bámultam az újonnan kijött legnagyobb magazinok képein, nyomon követtem a legnevesebb modelleket. Külföldi és magyar inspirációim is voltak, nézegettem a frissen befutottak felfelé ívelő karrierét. Általában azoktól a fotósorozatoktól esett le az állam, amiknek volt valami különös hangulata, valami más, valami egyedi, valami őrült benne. Tehát nem a tipikus tengerparti bikinifotózásra gondolok. Végül sose jutottam el addig a lépésig, hogy tegyek bármit is ezért, az iskola teljesen előtérben volt, ezek mindössze kósza gondolatok voltak maximum. Csak valami távoli sóvárgás az után, hogy egyszer rólam is ilyen profi képek szülessenek. Persze extra profi sminkkel és hajjal, no meg némi mögöttes tartalommal a fotózás témáját tekintve.
Így indulhatott el talán a blog is. Még most is ugyanolyan motivációval vezetem, mint ahogy hét évvel ezelőtt elkezdtem. Végre létrejött a platform, ahol szöveggel és képekkel együtt kiélhet(t)em exhibicionista vágyaimat. Kicsit több tapasztalattal, más szemléletmóddal, de teljesen ugyanazt az eltökéltséget érzem.
A mostani posztom kissé teátrális hangulatot öltött, akaratomon kívül. Talán a századfordulót idézi a buggyos ujj, a fodrok, a nyakrészről pedig ne is beszéljünk, olyan egyértelmű. Persze modern csavarral az elülső nyitottsággal és a selyemszerű anyaggal. Jelmeztervezést tanulok, talán ezért csemegézek így el a részleteken. Ez a nadrág pedig inkább tavaszra lesz kitűnő, már csak a hosszából fakadóan is. Sajnos nem bírom ki, hogy ilyenkor ne vegyem fel, annyira tetszik. Ebben a hidegben a bokámat egy hosszú fekete zokni hivatott védeni, ami bizony ki is kandikál a csizma felett. A piros rúzs még Rómából van, azt hiszem, örök kedvenc lesz, a KIKO-ba beszaladva leltem rá erre a kincsre.




Fotók: Börzsönyi Noémi


adeldivat

Teddy coat

23:26




Már egy ideje szemezek ezekkel a maci kabátokkal. Pihe-puhák, jó megfogni őket, és már csak attól melegem van, ahogy rájuk nézek. Egyszóval, télre tökéletesek. Még jó, hogy nem futottam ki az időből, és talán még januárban, februárban is lesznek mínusz fokok, ebből a szempontból nagyon örülnék neki. Régebben mindig nagy fekete párti voltam, hiszen, ha valami fekete, akkor szinte mindenhez illik. Már ha nem arról van szó, hogy az egyik darabnak a fénye kékes, a másiknak meg barnás. Részletkérdések, sőt, fel sem merülő kérdések, hogyha kicsit átevickélünk a barnához, pont, mint amilyen a szettem plüss főszereplője. Mostanában nagyon-nagyon szeretem ezt a színt a jól megszokott feketével kombinálni, néhány ékszerrel, és voilá. Ha kicsit előbb megkaparintottam volna, a szilveszteri alkalmi ruhám fölé is hibátlanul passzolt volna. Tudjátok, vannak azok az elegáns maxi ruhák, amiken egy sikkes műszőrmebunda koronaként tündököl.
Egyébként nem vagyok nagy kabát-mániás. Összesen kettő téli darabom van, abból csak az egyiket hordom rendszeresen. Tavaszra-őszre is egy szövetkabát a bevált recept, úgyhogy nem nagyon kell gondolkodnom, hogy mik köré szervezzem a kiegészítőimet. Imádom az újat, a vadonatújat, azt az érzést, mikor tudom, még senki sem hordta előttem azt a bizonyos ruhát. Szeretek olyanokat is a magaménak tudni, amikről tudom, időtállók, velem lesznek jó pár évig. Ez utóbbiból kifolyólag kerülnek be a gardróbomba semlegesebb árnyalatú must have darabok.
Azt vettem észre az utóbbi időben, hogy mindig a jól bevált – és már sokszor említett – fekete felé nyúlok, hiszen szinte az összes kedvenc cipőm, sapkám ilyen. Régebben próbálkoztam többféle színnel kísérletezni, mégis, egyre csak a földszínekhez térek vissza, ezek azok, amik talán a legjobban állnak nekem, amikben mindig komfortosan érzem magam. Rám aztán maximálisan igaz, hogy a nyáron ez picit kibillen, és a piros lágy árnyalatai, a kékek, és hasonló skálákon mozgó szépségek kerülnek elő a szekrényemből. Mindemellett imádom a mintákat, hamarosan szeretnék előrukkolni egy olyan szettel is, ami picit izgalmasabb, és feladja a leckét, ha arról van szó, mivel is kombináljam. Ezúttal egy Levi's mom jeans, egy alap fekete hosszú ujjú felső, a Vagabond bakancsom, és egy bojtos sapi volt segítségemre a brutális hideg ellen, de a pontot az i-re ez a pihe-puha, valóban meleg teddy coat tette fel. Ha ti is szeretnétek megvásárolni a kabátot, vagy bármely egyéb csoda ruhadarabot a MANZARA oldalán, akkor ezt most 10%-al olcsóbban tehetitek meg az MFGO kóddal!



Fotók: Börzsönyi Noémi

Popular Posts